"Az életelvünk a demokrácia, a sokszínűség, a világra való nyitottság, a tolerancia. A tolerancia tett minket Európában képessé évszázadok szörnyű vérontása után arra, hogy a sokszínűségünkből a legtöbbet kihozzuk. Ez a mi ellentervünk a terrorizmus világával szemben – és ez erősebb, mint a terrorizmus. (...)
A közös értékeink része a demokrácia értelmezése, amelyben ellenzék nem ellenség, hanem ellenfél és versenytárs. A többséget, még ha különösen nagy is, csak okosan szabad használni, miközben a kisebbséget meg kell védeni. Ez megköveteli azt is, hogy óvatosan, konszenzuson alapuló módon bánjanak az alkotmánnyal. Az európai rendünk ma nagymértékben abban a térben nyilvánul meg, amit civil társadalomnak nevezünk. Egy társadalom, amelyben szabad emberek szabadon kommunikálhatnak, félelem és kényszer nélkül aktívak lehetnek, és a kormány partnerként kezeli őket. A társadalmi részvételnek ez a formája a sikerünk alapja, akárcsak a plurális és független média" – mondta Angela Merkel az Andrássy Egyetemen tartott beszédében.
Kedves egyetemisták, önök itt nap mint nap tapasztalják, amit Konrád György magyar író egyszer Európáról mondott: "Gazdagok vagyunk, mert ez a színes kertünk van”. Ez a színes kert – ez nem más, mint Európa sokszínűsége, pluralitása és nyitottsága. Fontos feltétele, hogy a sokszínűséget megéljük, és nyereségként tapasztaljuk meg, a béke és a szabadság meglétét. Azt, hogy ezek mind nem magától értetődőek, ezekben a hónapokban minden korábbinál egyértelműbben érezzük. Mert amit Oroszország művel Ukrajnával, az a mi európai béke- és szabadságrendünknek a megsértése. A kísérlet mögött, amely az erősebb jogát a jog ereje elé helyezi, a régi gondolkodásminta sejlik fel. Az, hogy a szomszédos országok az érdekszférához tartoznak, nem pedig partnerországok. A fáradozásunk célja változatlan: a válságot úgy kell áthidalni, hogy Ukrajna területileg sértetlenül és szabadon önrendelkezve dönthessen a jövőjéről.
Az, hogy Ukrajnának jó legyen a kapcsolata az Európai Unióval, egyáltalán nincs ellentmondásban azzal, hogy Oroszországgal is jó kapcsolata legyen. Mindkettő lehetséges, mindkettő az érintettek közös érdeke – politikailag és gazdaságilag is. Oroszországgal együtt akarunk biztonságot, nem pedig Oroszország ellen. Katonailag ezt a válságot nem lehet megoldani. Ezért minden visszaesés és csalódás ellenére továbbra is azon vagyunk teljes erőnkből, hogy a múlt évi szeptemberi minszki megállapodást száz százalékig megvalósítsuk. Ettől függ a további szankciók sorsa is. A szankció nem öncél, ezt nem szögezhetjük le elégszer. De mindaddig elkerülhetetlenek, amíg az okok fennállnak, melyek miatt elrendelték őket. Nem vitás, az EU számos vállalatát is súlyosan sértik a szankciók. Mégis az országaink gazdaságai is rá vannak kényszerítve, hogy az érvényben lévő jogszabályokat tiszteletben tartsák és alkalmazzák. Mert a jogbiztonság és a stabilitás feltételei annak, hogy egyáltalán sikeresen lehessen a gazdaságot működtetni.
